A Buddhizmus-Kutatás Központja, Budapest

Budapest 1088 Múzeum krt. 4/F
Tel./Fax: 411-6550/2241
e-mail: bcbs@btk.elte.hu

   

A Buddhizmus-kutatás központja


Az ELTE Távol-keleti Intézetének kezdeményezésére az ELTE szenátusa 2012 decemberében jóváhagyta A Buddhizmus-Kutatás Központjának (angol neve: Budapest Centre for Buddhist Studies) megalapítását.

A központ megalakításának célja, hogy az ELTE különböző szakjain folytatott buddhizmus-kutatást támogassa, a buddhizmussal kapcsolatos oktatási programokat irányítsa, hazai és nemzetközi konferenciákat szervezzen, a buddhizmus-kutatás területén a nemzetközi együttműködést erősítse.

A magyar kutatók korán bekapcsolódtak a buddhizmus kutatásába, sok tekintetben úttörő munkát végeztek. Közülük is kiemelkedik Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), aki a magyarok őshazája után kutatva éveket töltött észak-India tibeti buddhista kolostoraiban, elsajátította a tibeti nyelvet, és feltérképezte a tibeti buddhista irodalmat. Hihetetlen munkabírásának köszönhetően végigolvasta a buddhista kánont, és tanulmányokat készített róla. Tibeti-angol szótárával, tibeti nyelvtanával a tibetisztika alapjait rakta le. A másik nagy tudós, Stein Aurél (1862-1943) közép-ázsiai ásatásai során feltárta a Selyemút egykor virágzó városállamait, amelyek a buddhizmus élénk központjai voltak. A dunhuangi barlangkönyvtár felfedezésével páratlan forrást nyitott meg a buddhizmus kutatói előtt, a megtalált buddhista könyvek feldolgozása még mindig nem zárult le.

Az ELTE-n a buddhizmus oktatását és kutatását Ligeti Lajos kezdte 1936-ban, aki Párizsban a neves sinológustól, Paul Pelliotól tanult, majd hazatérve megalakította a Belső-ázsiai Tanszéket, ahol mongolisztikát és tibetisztikát oktatott. Ligeti volt a világon az első kutató, aki elkészítette a mongol buddhista kánon katalógusát, kínai útja során sok időt töltött mongol buddhista kolostorokban, s buddhista könyveket gyűjtött. Ligeti tanítványa, Kara György folytatta mestere munkáját, számos buddhista forrást dolgozott fel, s elkészítette a Köztes lét könyvei címmel a tibeti halottasköny fordítását. A Kínai Tanszéken Miklós Pál tartott rendszeresen órákat a kínai buddhizmusról, a kínai buddhista művészetről a 80-as években. Jelenleg a Távol-keleti Intézet több oktatója is kutatja a buddhizmust: Hamar Imre a huayan iskolát és Khotant, Pap Melinda a tiantai iskolát, Kósa Gábor a manicheizmus és buddhizmus kapcsolatát, Mecsi Beatrix a buddhista művészetet, Szabó Balázs a harcművészet és a buddhizmus kapcsolatát, Birtalan Ágnes a mongol samanizmus és a buddhizmus kapcsolatát, Teleki Krisztina a mongol és a tibeti buddhizmust, Tóth Erzsébet, Péter Alexa és Orosz Gergely a tibeti buddhizmust. Az osztatlan képzésben már két éves program keretében megindult a buddhizmus oktatása, amely az osztott képzésben minor szakként folytatódott. Jelenleg az intézet oktatói egy angol nyelvű Buddhizmus MA program kidolgozásán dolgoznak, amely remélhetően a környező országok diákjainak érdeklődésére is számíthat. A program sikerességét biztosíthatja a japán Otani Egyetemmel való együttműködés. Négy éve minden tanévben a japán egyetem küld egy vendégoktatót, aki a buddhizmus minor programban japán buddhizmust tanít intenzív kurzus keretében.

A Khyentse Alapítvány 2013 óta finanszíroz egy tibetológus állást a Buddhizmus-Kutatás Központban, és támogatja előadások, konferenciák szervezését.

A Komatsu Chiko Alapítvány szintén 2013 óta támogatja az Otani Egyetem vendégoktatóját.