A Buddhizmus-Kutatás Központja, Budapest

Budapest 1088 Múzeum krt. 4/F
Tel./Fax: 411-6550/2241
e-mail: bcbs@btk.elte.hu

   

Elhangzott előadások

Khyentse Lecture Series

Majer Zsuzsanna: Modern buddhista temetések szertartásrendje Mongólia két krematóriummal rendelkező temetőjének kolostorában

2017. április 19.

Helyszín: ELTE BTK, Távol-Keleti Intézet

Az előadás absztraktja


Khyentse Lecture Series

Orosz Gergely: A rossz karma kiváltása: a tibeti buddhista „váltság” szertartás (mdos, glud) eredete és fejlődése

2017. február 28.

Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/B, 172.

Az előadás a tibeti-mongol újévi ünnepség keretén belül hangzott el. Az ünnepség programja


Khyentse Lecture Series

Tóth Erzsébet: Mongol buddhista zarándokok Tibetben

2017. december 12.

Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/F, Kodály-terem

A 19. és 20. század fordulóján Tibet zárt ország volt, ahova idegenek csak életük kockáztatásával kísérelhettek meg bejutni. A tilalom nem vonatkozott azokra a mongol (pl. burját és kalmük) buddhista hívekre, akik a dalai lámák által vezetett sárga egyház, a tibeti gelugpa rend követői voltak. Ezek közé tartozott a burját orientalista, Gombodzsab Cebekovics Cibikov (1873–1930), aki 1899 és 1902 között jár zarándokként Lhászában és környékén. Útjáról készült naplója mellett fontos dokumentumok az általa készített első fotók Tibetről. Utazásának eredményeit – fotóit és útibeszámolóját – mutatja be az előadás.1899 és 1902 között jár zarándokként Lhászában és környékén. Útjáról készült naplója mellett fontos dokumentumok az általa készített első fotók Tibetről. Utazásának eredményeit – fotóit és útibeszámolóját – mutatja be az előadás


Khyentse Lecture Series

Kósa Gábor: A Dunhuangban és Ningbóban népszerű buddhista 'Tíz király' ikonográfia speciális továbbélése a 14–15. századi Kínában

2017. november 29.

Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/F, Kodály-terem

A középkori Kína népi vallásos világában egy buddhista elemeket magába olvasztó rendszert dolgoztak ki a testet elhagyó lélekkel kapcsolatban. A Kínában, majd később Japánban is népszerű elképzelés szerint a léleknek az egyén halála után három éven belül a „Tíz király” (shiwang 十王), tulajdonképpen tíz bíró udvarában kell megjelennie: hét héten keresztül egy-egy bírónál, illetve a 100. nap után, az 1. év után és végül a 3. év után az utolsó háromnál. Az apokrifnek számító Tíz király szútrában (Shiwang jing 十王經) részletesen leírt ítélkezési és büntetési folyamatban az élő rokonok különféle vallásos jócselekedetek révén aktívan közreműködhettek annak érdekében, hogy elhunyt rokonaik az egyes bírók udvarában minél enyhébb szenvedésnek legyenek kitéve.
Az előadás során a fenti rendszer Dunhuangból és Ningbóból származó képi ábrázolásait tekintjük át, illetve részletesen elemezzük e képtípus nem buddhista kontextusban alkalmazott ábrázolásainak ikonográfiai üzenetét.


Khyentse Lecture Series

Klaus-Dieter Mathes (Universität Wien, Ausztria): Maitrīpa’s Fine Blend of Mahāmudrā and Madhyamaka

2017. November 21.

Helyszín: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/F, Kodály-terem

In his Amanasikāra Cycle, Maitrīpa (986-1063) combined the Mahāmudrā teachings of Saraha, Nāgā¬rju-na and Śavaripa with a particular form of Madhyamaka philosophy, called ‘non-abiding’ (apra¬ti¬ṣṭhāna), which aims at radically transcending any conceptual assessment of true reality. This goal is achieved by “withdrawing one’s attention” (amanasikāra) from anything that involves the duality of a perceived and perceiver. The result is a “luminous self-empowerment,” Maitrīpa’s final tantric analysis of amanasikāra. This blend of Mahāmudrā and Madhyamaka plays a crucial role, as it constitutes, together with Naropa’s teachings, the main source of Kagyu schools of Tibetan Buddhism.