ELTE Távol-keleti Intézet, Budapest

Budapest 1088 Múzeum krt. 4/F
Tel./Fax: 411-6550
e-mail: tavolkeletint@btk.elte.hu

A Japán szak oktatói

Dr. Mecsi Beatrix

Dr. Mecsi Beatrix

habilitált egyetemi docens, az ELTE Japán Tanszékének vezetője

E-mail: mecsi.beatrix@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. B épület 239.
Telefon: 06 (1) 411 6500/2030 mellék
Fogadóóra: Kedd 17:00-18:00 (előzetes bejelentkezés alapján)

Mecsi Beatrix koreanista, japanológus művészettörténész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán szerzett kitüntetéses diplomát 1998-ban, majd 1999-ben az ELTE japán szakán diplomázott kitüntetéssel. 1999-ben koreanisztikai programbizonyítványt szerzett. 1999-ben elnyerte a Pro Scientia Aranyérmet. A University of London School of Oriental and African Studies (SOAS) művészettörténet-régészet nappali képzésén szerzett PhD fokozatot.

2004-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetében dolgozott mint tudományos munkatárs. Tanított a University of London (SOAS) Művészettörténet-Régészet szakán, a londoni Sotheby’s Institute Kelet-ázsiai művészettörténet MA kurzusán, és 2006-2008 között a szöuli Yonsei Egyetemen „Comparative East Asian Art” címmel tartott angol nyelvű kurzusokat. Kelet-ázsiai művészet témában rendszeresen meghívott előadó számos európai egyetem Kelet-ázsiai képzésein.

2009-től az ELTE Távol-keleti Intézetében a koreai szakon adjunktus, 2009-ben habilitált, 2013-tól docens, 2015 őszétől a Japán Tanszék vezetője. A kelet-ázsiai művészetről tart előadásokat és szemináriumokat. Kutatási területe a keleti és nyugati művészetelmélet és művészettörténet-írás elméleti és módszertani kérdései, a kelet-ázsiai és európai művészet, a kelet-ázsiai buddhista művészet és a kortárs művészet.

Főbb publikációi:
• Mecsi Beatrix: “Special Features of the Popularization of Bodhidharma in Korea and Japan.” Asian Studies. (peer review journal) Ljubljana. 2016. Vol.4.No.1. pp.131-150.
• Mecsi Beatrix: „A perspektíva ábrázolásaának megjelenése Kelet-Ázsiában”. Perspektíva és érzékelés a kora újkorban. Szerkesztette: Pavlovits Tamás és Schmal Dániel. Gondolat Kiadó, Budapest, 2015: 278-286
• Mecsi Beatrix: „Japánok az Amerikai Egyesült Államokban: a japán identitás a kortárs amerikai képzőművészetben”. Kortárs japanológia 1. Szerkesztette: Farkas Ildikó és Sági Attila.Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmatan Kiadó, Budapest, 2015: 315-322.
• Mecsi, Beatrix: “Bodhidharma in China, Korea and Japan: Models for representations and commercialization of the legendary founder of Chan Buddhism in East Asia.” Face to Face. The transcendence of the arts in China and beyond – Historical Perspectives. Lisbon: CIEBA/FBAUL (Artistic Studies Research Centre / Faculty of Fine Arts, University of Lisbon) Global Art Monograph Series. 2015
• Mecsi Beatrix: Pindola in Korea and Japan: Is the Wandering Jew coming from East Asia? Asian Studies. (peer-reviewed journal) Vol 2, No 2 (2014) Ljubljana.
A Hajnalpír Országa. Koreai Művészet a 18-19. században. Fajcsák Györgyivel (szerk.), Budapest, 2012;
• 한국의 미술 역사를 쓰기 : 일본 식민지 시대의 영향 (Writing art histories of Korea: The Impact of the Japanese Colonial Era), VISUAL, Korea National University of Arts, Seoul, 2011;
• Dokseong: Korea's Mysterious Lonely Saint. In: Mélanges offerts à Marc Orange et Alexandre Guillemoz. Cahiers d’Études Coréennes 8. Paris, 2010;
• The Power of Images on Texts Re-Examined: The Case of Bodhidharma’s Crossing and the Mass-Consumtion of Bodhidharma-images in Japan and Contemporary South Korea, Oriental Archive (Archiv Orientalní), Prague, 2008 (az adott évfolyam legjobb cikkének járó díjban részesítve).


Dr. Szabó Balázs

Dr. Szabó Balázs

tanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus

E-mail: szabo.balazs@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 240
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: HÉTFŐ 13.00-14.00

1992-1997 között tanult az ELTE Japán szakán, 2007-2010 között pedig a Nyelvtudomány Doktori Iskola japán filológia programját végezte el. Disszertációját 2011-ben védte meg. 1998-2007 között a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója, az ELTÉ-n 2008-tól félállású, majd 2010-tól teljes állású tanársegéd, 2012-től adjunktus és tanszékvezető-helyettes. Fő szakterülete a Muromachi- és Edo-kori japán történelem, kora-újkori japán eszmetörténet, azon belül is a harcművészeti iskolák dokumentumkincse és filozófiája. A japán szakon japán történelmet, klasszikus japán nyelvet tanít alapképzésben, klasszikus japán szövegek olvasását, kanbunt és történelmi szemináriumot tart a mesterképzésben. A doktori képzésben témavezető oktató.

Főbb publikációi:
• Initiation to the art of war: a preliminary text of the Takenouchi school, Acta Orientalia Hungariae 66/1, 2013;
• Motoori Norinaga: Naobi no mitama, Vallástudományi Szemle 2011/3;
• „A ki fogalmának értelmezése és annak változásai a japán harci művészetekben”. Szerdahelyi István – Wintermantel Péter (szerk.): Japanológiai körkép. Eötvös Kiadó, Budapest, 2007;
• Yoroppa ni okeru budo rikai, Budo to chi no atarashii chiei, Sintai Undó Bunka Gakkai, Kiotó, 1998.


Dr. Umemura Yuko

egyetemi adjunktus

Történész. ELTE BTK Történelem szakán doktorált 2004-ben. 1999-től az ELTE Japán Tanszék óraadója, tudományos munkatársa, majd 2006-tól adjunktusa.Fő szakterülete a japán-magyar kapcsolatok története, kulturális kapcsolatok összefüggései. A japán szakon az alapképzésben japán irodalomtörténetet, a mester- és doktori képzésben pedig japán-magyar kapcsolatok történetét és szakszövegelemzést tanít. A Japán Pen Klub tagja.
2012-13-ig a Japán Alapítvány kutatói ösztöndíjasaként a Tokyo Gaikokugo Daigaku egyetemen kutat.

Főbb publikációi:
A Japán-tengertől a Duna-partig – Imaoka Dzsúicsiró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében, Gondolat Kiadó 2006.
Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből, Eötvös kiadó 2009. (társszerző és szerkesztő)
Ukijoe – Az elillanó világ képei, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum 2010. (társszerző, szerkesztő)
• Szakforditás: Vendégségben: Kocsis Zoltán, Gendai Sicsó kiadó, Tokió 2007.


Dr. Papp (Pappova) Melinda

Dr. Papp (Pappova) Melinda

tanársegéd

E-mail: papp.melinda@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 237
Telefon: 06 (1) 411 6500/2054 mellék
Fogadóóra: SZERDA 12.30-13.30

1996-ban végzett a prágai Károly Egyetemen japán filológia szakon. 1994-95 között a Hokkaido Egyetemen (Japán) töltött egy évet, majd 1996-1998 között a Hirosaki Egyetemen tanult posztgraduális képzésben. 2012-ben szerzett a Károly Egyetemen kandidátusi Ph.D. fokozatot, Ázsia és Afrika országainak kultúrája és történelme szakirányon.
2009-2011 között az olaszországi Bergamo Egyetem Idegen Nyelvek Tanszékén megbízott kurzusfelelős.
2011-től az ELTE Japán Tanszékén tanársegéd a Japán Alapítvány Staff Expansion Program támogatásával. Fő szakterülete a japán hagyományos és modern társadalom, azon belül a modern és tradicionális családszerkezet közötti különbségek, népi hagyományok és hitvilág, vallástudat, rítuskultúra. A japán ember életciklusához kapcsolódó rítusokat, a hagyományosan szervezett társadalomtól a modern urbanizált társadalommá válás folyamatában a rítusformákon és jelentésükben lefolyt változásokat kutatja.
A japán szakon szakszemináriumokat tart Japán társadalmi problémáit érintő témákban, néprajzi, szociológiai és antropológiai szakszövegek olvasását tanítja alapképzésben.
MA képzésben néprajz és kultúra szemináriumot tart.

Főbb publikációi:
• ‘The meta-language of politics, culture and integrity in Japan’. Junichi Kawata, Melinda Papp, Volume 23, Human Affairs 23 (2), pp.246-254, 2013;
• ‘Conspicuous consumption in postwar Japan: The case of a rite of passage’, Human Affairs 22, pp. 196-213, 2012;
• ‘History of a rite of passage. The birth of Shichigosan and the rise of its commercialization during the Tokugawa period.’ Orientalia Parthenopea pp. 135-154, 2011;
• ‘Identità e tradizione nella regione di Tsugaru’, GIAPPONE XLVI: pp. 69-78, 2006.
• Papp, Melinda (2013): Molding of a Rite of Passage in Urban Japan. Historical and Anthropological Perspectives. In: Urbanities, Vol. 3, No. 1: 61–82.


Uchikawa Kazumi

Uchikawa Kazumi

lektor

E-mail: uchikawa.kazumi@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 238
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: PÉNTEK 10.00-11.00

2003-ban végzett az Oszakai Idegennyelvi Egyetemen (a mai Oszakai Egyetem Idegennyelvi Karán) magyar szakon. 2005 óta a Japán Alapítvány nyelvi kurzusainak tanára, 2006 óta az ELTE japán szak anyanyelvi lektora. 2006 óta rendszeresen kerülnek kiadásra Japánban az általa fordított magyar gyermekirodalmi művek. Fordításai közt van, amelyik minisztériumi díjnyertes, ill. a Japán Könyvtári Szövetség és a Japán Iskolai Könyvtárak Szövetségének ajánlásában részesült. Kutatási területei egyebek mellett a japán nyelv stílusai (iszó, jakuwari-go), oktatásmódszertana, valamint a japán és magyar gyermekirodalom és annak fordítástechnikai kérdései.

Főbb publikációi:
• Inu no rabuda to maarui hana (Labdarózsa), Fuzan-bo, Tokió, 2006;
• Tonbo no sima no itazura kojagi (A szitakötők szigetén), Kaisei-sha, Tokió, 2007;
• Kjósi va Can-do kidzsucu no kokoromi vo dó toraeruka (Az oktatók hogyan tekinti a Can-do leírást), A 14. Európai Japánnyelv Oktatás Szimpóziuma, Európai Japán Oktatók Társasága, 2009;
• "Ehon vo jondemiru" ni jotte nihongo kjóiku vo kangaetemiru (A Próbálok olvasni képeskönyvet c. könyv által próbálok gondolkodni a japánnyelv oktatáson), A 15. Európai Japánnyelv Oktatás Szimpóziuma, Európai Japán Oktatók Társasága, 2010;
• Kobuta no rézun (Mazsola), Kaisei-sha, Tókió, 2012


Ono Hisayoshi

Ono Hisayoshi

lektor

E-mail: ono@caesar.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 238
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: HÉTFŐ 09.50-10.50

A Taisho Egyetemen tanult, irodalom szakos MA diplomáját 1998-ban kapta meg, fő szakterülete a japán folklore, vallástudomány és szociális antropológia volt. 2002-ben MA fokozatot szerzett a University of London Orientalisztikai és Afrikai Tanulmányok Intézetében (SOAS) japán alkalmazott nyelvészetből. Japán nyelvet tanított a Lettországi Egyetemen és a rigai Kulturális Iskolában 2004-2006 között, ez időszakban a Lettországi Japántanárok Egyesületének elnöke volt. 2006-ban Magyarországra költözött, a Japán Alapítvány japántanáraként dolgozott. 2009 óta az ELTE Japán Tanszékének lektora.


Dr. Yamaji Masanori

Dr. Yamaji Masanori

ny. egyetemi docens

Született 1944. 08. 28. Japánban, Osakában.
1968-ban végzett az Osakai Idegennyelvek Egyeteme (2007. októbertől Oasaki Egyetem Idegennyelvek Kara) Perzsa szakán.
1968-72: az osakai Mainichi Hoso (Mainichi Broadcasting System Inc.), munkatársa a TV riporter-szerkesztő a Hírszerkesztő Főosztályban.
1970-1972.: Tehran Egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori kurzusán folytatta a kutatását a japán-perzsa összehasonlító irodalom kérdéskörében iráni állami ösztöndíjasként.
1973-1986: az ELTE Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék japán lektora.
1986-96: japánszakos oktatásért felelős egyetemi adjunktus, 1986-89-ig megbízott oktató a Szegedi Egyetem, Altajsztikai Tanszéken.
1991-1992: vendégkutató a Tsukuba Egyetem Budo Filológia Tanszéken a Japán Alapítvány kutatói ösztöndíjával. 1994 –ben szerzett kandidátusi fokozatot (Történettudomány kandidátusa) (PhD).
1996-tól egyetemi docens.
1996-2006: az ELTE Japán Tanszéki Szakcsoport alapító vezetője.
1998-1999: az ELTE Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék megbízott tanszékvezetője.
2006-2011: az ELTE Japán Filológiai Doktori Program alapító vezetője.
2011.07.01-től ny. egy. docens.
2013.01- az ELTE Buddhizmus-kutatás Központjának tudományos főtanácsadója.

Kitüntetések: 1999-ben Elismerő Oklevél a XXIV. OTDK Humán Tudományok szekcióján a Pro Sciencia Aranyérem Mecsi Beatrix munkájához nyújtott tudományos témavezetői tevékenységért, 2009-ben Pro Universitate Emlékérem Arany fokozat.

Főbb publikációk:
Japán – Történelem és hagyományok.Gondolat, 1989;
Japán nyelvkönyv. Tankönyvkiadó,1990;
• 武士の思想についての若干の考察-二つの心法論 [Busi no siszó ni cuite no dzsakkan no kószacu – Futacu no sinpóron] in:武と知の新しい地平[Bu to csi no atarashii chihei]. Showado (Kiotó), 1998. 102-111;
• 「文」と「武」-武士の思想研究に寄せて- [Bun” to „Bu” – Busi no siszó kenkjú ni joszete –] In: Süden des Worts. Festschrift für Roland Schneider zum 65. Geburtstag, (Mitteilungen der Gesellschaft für Natur- und Völkerkunde Ostasiens Band 141). Árokay, Judit, Klaus Vollmer (Hg.). Gesellschaft für Natur- und Völkerkunde Ostasiens. Hamburg, 2004. 467-490.