ELTE Távol-keleti Intézet, Budapest

1088 Budapest Múzeum krt. 4/F
Telefon: 411-6550
tavolkeletint@btk.elte.hu

 

A Japán szak oktatói

Dr. Umemura Yuko

tanszékvezető, egyetemi docens


E-mail: umemura.yuko@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. “B” 240
Telefon: (36) (1) 411 6500/2033
Fogadóóra: csütörtök 16:00–17:00

Történész. Az ELTE BTK Történelem szakán doktorált 2004-ben. 1999-től az ELTE Japán Tanszék óraadója, tudományos munkatársa, majd 2006-tól adjunktusa. Több szakmai könyv szerzője, szerkesztője és fordítója, rendszeresen részt vesz a szakmai konferenciákon. Tudományos tevékenysége mellett a magyar és japán sajtóban gyakran közöl cikkeket. Fő szakterülete a japán–magyar kapcsolatok története, kulturális kapcsolatok összefüggései. A japán szakon az alapképzésben japán ország-ismeretet és japán irodalomtörténetet, a mester- és doktori képzésben pedig japán–magyar kapcsolatok történetét és szakszövegelemzést tanít. 2012-13-ig a Japán Alapítvány kutatói ösztöndíjasaként a Tokyo Gaikokugo Daigaku egyetemen kutatott. 2015-ben ELTE BTK-n habilitált történettudományban.
1993–1995 között diplomataként szolgált a budapesti Japán Nagykövetség politikai szekciójában. Azóta a Japán külügyminisztérium hivatalos tolmácsaként számos államközi találkozó részvevője.
2018 decemberétől a japán tanszék vezetője.

Főbb publikációi:
Japánok és magyarok egymásról, Akadémiai Kiadó, 2017.
A Japán-tengertől a Duna-partig – Imaoka Dzsúicsiró életpályája a magyar-japán kapcsolatok tükrében, Gondolat Kiadó, 2006.
Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből, Eötvös Kiadó, 2009. (társszerző és szerkesztő)
• Ukijoe – Az elillanó világ képei, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum 2010. (társszerző, szerkesztő)
• Szakforditás: Vendégségben: Kocsis Zoltán, Gendai Sicsó kiadó, Tokió 2007.
• „A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok fejlődése és alakulása.” Kokusaikankei Ronso (Tokió) 2013: 2 pp. 1–48. 2013.
• „Magyarok korai nyomai Japánban: Benyovszky Móric és Tornai Gyula japánbeli tartózkodása alapján.” Távol-Kelet Tanulmányok 2013 (1–2) pp. 173–184.
• „History of Relationship between Japan and Hungary in Meiji Era through Previously Unexplored Episodes.” Kamizono (Tokió) 2015 (13) pp. 149–171.


Dr. Szabó Balázs

Dr. Szabó Balázs

tanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus

E-mail: szabo.balazs@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 240
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: HÉTFŐ 13.00-14.00

1992-1997 között tanult az ELTE Japán szakán, 2007-2010 között pedig a Nyelvtudomány Doktori Iskola japán filológia programját végezte el. Disszertációját 2011-ben védte meg. 1998-2007 között a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója, az ELTÉ-n 2008-tól félállású, majd 2010-tól teljes állású tanársegéd, 2012-től adjunktus és tanszékvezető-helyettes. Fő szakterülete a Muromachi- és Edo-kori japán történelem, kora-újkori japán eszmetörténet, azon belül is a harcművészeti iskolák dokumentumkincse és filozófiája. A japán szakon japán történelmet, klasszikus japán nyelvet tanít alapképzésben, klasszikus japán szövegek olvasását, kanbunt és történelmi szemináriumot tart a mesterképzésben. A doktori képzésben témavezető oktató.

Főbb publikációi:
• Initiation to the art of war: a preliminary text of the Takenouchi school, Acta Orientalia Hungariae 66/1, 2013;
• Motoori Norinaga: Naobi no mitama, Vallástudományi Szemle 2011/3;
• „A ki fogalmának értelmezése és annak változásai a japán harci művészetekben”. Szerdahelyi István – Wintermantel Péter (szerk.): Japanológiai körkép. Eötvös Kiadó, Budapest, 2007;
• Yoroppa ni okeru budo rikai, Budo to chi no atarashii chiei, Sintai Undó Bunka Gakkai, Kiotó, 1998.


Dr. Papp (Pappova) Melinda

Dr. Papp (Pappova) Melinda

tanársegéd

E-mail: papp.melinda@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 237
Telefon: 06 (1) 411 6500/2054 mellék
Fogadóóra: SZERDA 12.30-13.30

1996-ban végzett a prágai Károly Egyetemen japán filológia szakon. 1994-95 között a Hokkaido Egyetemen (Japán) töltött egy évet, majd 1996-1998 között a Hirosaki Egyetemen tanult posztgraduális képzésben. 2012-ben szerzett a Károly Egyetemen kandidátusi Ph.D. fokozatot, Ázsia és Afrika országainak kultúrája és történelme szakirányon.
2009-2011 között az olaszországi Bergamo Egyetem Idegen Nyelvek Tanszékén megbízott kurzusfelelős.
2011-től az ELTE Japán Tanszékén tanársegéd a Japán Alapítvány Staff Expansion Program támogatásával. Fő szakterülete a japán hagyományos és modern társadalom, azon belül a modern és tradicionális családszerkezet közötti különbségek, népi hagyományok és hitvilág, vallástudat, rítuskultúra. A japán ember életciklusához kapcsolódó rítusokat, a hagyományosan szervezett társadalomtól a modern urbanizált társadalommá válás folyamatában a rítusformákon és jelentésükben lefolyt változásokat kutatja.
A japán szakon szakszemináriumokat tart Japán társadalmi problémáit érintő témákban, néprajzi, szociológiai és antropológiai szakszövegek olvasását tanítja alapképzésben.
MA képzésben néprajz és kultúra szemináriumot tart.

Főbb publikációi:
• ‘The meta-language of politics, culture and integrity in Japan’. Junichi Kawata, Melinda Papp, Volume 23, Human Affairs 23 (2), pp.246-254, 2013;
• ‘Conspicuous consumption in postwar Japan: The case of a rite of passage’, Human Affairs 22, pp. 196-213, 2012;
• ‘History of a rite of passage. The birth of Shichigosan and the rise of its commercialization during the Tokugawa period.’ Orientalia Parthenopea pp. 135-154, 2011;
• ‘Identità e tradizione nella regione di Tsugaru’, GIAPPONE XLVI: pp. 69-78, 2006.
• Papp, Melinda (2013): Molding of a Rite of Passage in Urban Japan. Historical and Anthropological Perspectives. In: Urbanities, Vol. 3, No. 1: 61–82.


TAKÓ Ferenc

Dr. TAKÓ Ferenc

megbízott előadó

E-mail: tako.ferenc@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” 239
Telefon: 06 (1) 411 6500/3746
Fogadóóra: előre egyeztetett időpontban

2007 és 2010 között folytatta alapszakos tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, Keleti nyelvek és kultúrák szakon, Japán szakirányon, ekkoriban a kínai bölcselet japán recepcióját kezdte kutatni. 2013-ban Filozófia mesterszakos diplomát szerzett a kínai bölcselet európai recepciótörténetéről írt diplomamunkájával. 2013 és 2016 között a Filozófiatudományi Doktori Iskola Morál- és politikai filozófia programján Max Weber Kína-interpretációját vizsgálta. 2017-ben szerzett PhD fokozatot summa cum laude minősítéssel. Disszertációjával 2018-ban elnyerte a l’Harmattan Kiadó, az ELTE BTK Filozófia Intézet és a Magyar Filozófiai Társaság Cogito-díját. A Nyelvtudományi Doktori Iskola Japán filológia programján 2019-ben szerzett abszolutóriumot, japanológiai kutatásaiban a nyugati gondolkodás japán recepciótörténetét vizsgálja, különös tekintettel a hegeli és marxi hatásra Maruyama Masao eszmetörténeti és politikaelméleti írásaiban.

2009 óta az ELTE Eötvös József Collegium Orientalisztika Műhely „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferencia nevű rendezvényének szervezője, a „Közel, s Távol” kötetek szerkesztője. 2019 óta szerkeszti a Távol-keleti Intézet Távol-keleti Tanulmányok című folyóiratát. Az ELTE Márton Áron Szakkollégium Bölcsészettudományi Műhely vezetője, az ELTE Eötvös József Collegium Orientalisztika Műhely műhelyvezető-helyettese. 2018 óta az ELTE Rektori Kabinet Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője, 2019 óta a CHARM European University Szövetség ELTE projektmenedzsere.

Főbb publikációi:
Max Weber Kínája. A protestáns etika és a mandarinátus szelleme. (Cogito Könyvek 13.) L’Harmattan Kiadó – ELTE BTK Filozófia Intézet – Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2020. 336 p.
• “Melinda Papp: Shichigosan. Change and Continuity of a Family Ritual in Contemporary Urban Japan” (re-view), Journal of Religion in Japan 8:1-3, 200–206.
• “Notions of Love in Shinto and Buddhist Thought”, European Journal of Japanese Philosophy 4 (2019), 157–190.
• „Tükör által: A nyugati filozófiai tradíció szerepe a Meiji-megújulás önértelmezésében”, Távol-keleti Tanulmányok 10:2 (2019), 159–198.
• „Fordítva. Nyugati társadalomfilozófiai koncepciók »japanizációja« a korai Meiji érában”, Távol-keleti Tanul-mányok 9:2 (2018), 151–187.
• “’at least as we like to think’ Max Weber and the Universal” In: Megyer Gyöngyösi – Zsolt Kapelner – Zsófia Ádám – István Faragó-Szabó (szerk.): On What It Is: Perspec-tives on Metaphilosophy, Philosophy Workshop of Eötvös József Collegium, Budapest, 2016, 233–268.
• “Distinguishing Names – Identifying Reigns: The Role of Ten/Tian in Ogyū Sorai’s Bendō and Benmei.” In: Melinda Papp (szerk.): Encounters with Japan. Japanese Studies in the Visegrad Four Countries, ELTE University Press – Eötvös Loránd University, Budapest, 2015, 223–253.
• „Típusok a tükörben. Max Weber és a kínai patrimoniális bürokrácia”, Szociológiai Szemle, XXV/2 (2015), 73–89.
• „Az amerikai demokrácia és a kínai despotizmus. Tocqueville Kína-képének alakulástörténetéről”, Holmi, 2014/4, 402–429.


Dr. Kiss Mónika

Dr. Kiss Mónika

egyetemi tanársegéd

E-mail: kiss.monika@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 124
Telefon: 06 (1) 411 6500/2241 mellék
Fogadóóra: HÉTFŐ 15.30-16.30

Japanológus, művészettörténész. Az ELTE BTK Japán és Művészettörténet, az ELTE PPK Japán tanár szakjain szerzett mesterdiplomát osztatlan képzésben 2012-ben. Az ELTE BTK Japán szakon doktorált 2018-ban. 2018-tól az ELTE Japán Tanszék tanársegédje. Fő szakterülete a japán buddhizmus és a buddhista művészet. Rendszeresen részt vesz magyar és nemzetközi szakmai konferenciákon. A japán szakon az alapképzésben japán művészetet, japán buddhizmust, japán nyelvet és szakszövegek olvasását, a mesterképzésben japán művészetet tanít. 2014-2015 folyamán a Bukkyō Dendō Kyōkai (Society for the Promotion of Buddhism) ösztöndíjasaként a kiotói Ōtani Egyetemen végzett doktori kutatást. 2019 nyarán a tokiói Kokusai Bukkyōgaku Daigakuin Egyetemen volt vendégkutató. 2019-ben elnyerte az ELTE Oktatási és Képzési Tanácsa által hirdetett E-learning kurzusfejlesztési támogatását. 2020-ban Prof. Dr. Hamar Imrével elnyerte a Bukkyō Dendō Kyōkai kutatási támogatását, a kutatási projekt témája Samantabhadra Bodhisattva kelet-ázsiai fejlődése filológiai és ikonográfiai szempontból.

Főbb publikációi:

• „The Tendai Tradition of Bodhisattva Samantabhadra Prolonger of Life: Fugen Enmei Bosatsu.” In: International Symposium of Tiantai Studies, Peking, Kína: Peking University, (2019) pp. 157-172.

„Fugen Enmei kínai eredete: Két indiai mester, két hagyomány?” In: Csibra, Zsuzsanna (szerk.) Művészet, vallás, kultúra: Sinológiai tanulmányok Miklós Pál emlékére, Budapest: ELTE Konfuciusz Intézet, (2019) pp. 173-187.

„Esoteric Iconography as Curiosum: An Overview of Japanese Buddhist Art Displays with a Specific Example.” Analele Facultăţii de Limbi şi Literaturi Străine 17:1, (2018) pp. 39-58.

„Szútrák a hosszú élethez Amoghavajra fordításában: A Fugen Enmei szútra kutatásának margójára.” TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 2016:2, (2017) pp. 87-126.

„Buddhist Ancestor Worship at Home through the Sacred Place of the Butsudan: Faith at Home.” In: Hamar, Imre; Takami, Inoue (szerk.) Faith in Buddhism, Budapest: ELTE Buddhizmus-kutatás Központja, (2016) pp. 219-230.

„Fugen Enmei bosatsu ikonográfiai meghatározásának néhány problematikus pontja.” TÁVOL-KELETI TANULMÁNYOK 2014:1-2, (2015) pp. 67-92.


Uchikawa Kazumi

Uchikawa Kazumi

lektor

E-mail: uchikawa.kazumi@btk.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 238
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: PÉNTEK 10.00-11.00

2003-ban végzett az Oszakai Idegennyelvi Egyetemen (a mai Oszakai Egyetem Idegennyelvi Karán) magyar szakon. 2005 óta a Japán Alapítvány nyelvi kurzusainak tanára, 2006 óta az ELTE japán szak anyanyelvi lektora. 2006 óta rendszeresen kerülnek kiadásra Japánban az általa fordított magyar gyermekirodalmi művek. Fordításai közt van, amelyik minisztériumi díjnyertes, ill. a Japán Könyvtári Szövetség és a Japán Iskolai Könyvtárak Szövetségének ajánlásában részesült. Kutatási területei egyebek mellett a japán nyelv stílusai (iszó, jakuwari-go), oktatásmódszertana, valamint a japán és magyar gyermekirodalom és annak fordítástechnikai kérdései.

Főbb publikációi:
• Inu no rabuda to maarui hana (Labdarózsa), Fuzan-bo, Tokió, 2006;
• Tonbo no sima no itazura kojagi (A szitakötők szigetén), Kaisei-sha, Tokió, 2007;
• Kjósi va Can-do kidzsucu no kokoromi vo dó toraeruka (Az oktatók hogyan tekinti a Can-do leírást), A 14. Európai Japánnyelv Oktatás Szimpóziuma, Európai Japán Oktatók Társasága, 2009;
• "Ehon vo jondemiru" ni jotte nihongo kjóiku vo kangaetemiru (A Próbálok olvasni képeskönyvet c. könyv által próbálok gondolkodni a japánnyelv oktatáson), A 15. Európai Japánnyelv Oktatás Szimpóziuma, Európai Japán Oktatók Társasága, 2010;
• Kobuta no rézun (Mazsola), Kaisei-sha, Tókió, 2012


Ono Hisayoshi

Ono Hisayoshi

lektor

E-mail: ono@caesar.elte.hu
Iroda: Múzeum körút 4. „B” épület 238
Telefon: 06 (1) 411 6500/2033 mellék
Fogadóóra: HÉTFŐ 09.50-10.50

A Taisho Egyetemen tanult, irodalom szakos MA diplomáját 1998-ban kapta meg, fő szakterülete a japán folklore, vallástudomány és szociális antropológia volt. 2002-ben MA fokozatot szerzett a University of London Orientalisztikai és Afrikai Tanulmányok Intézetében (SOAS) japán alkalmazott nyelvészetből. Japán nyelvet tanított a Lettországi Egyetemen és a rigai Kulturális Iskolában 2004-2006 között, ez időszakban a Lettországi Japántanárok Egyesületének elnöke volt. 2006-ban Magyarországra költözött, a Japán Alapítvány japántanáraként dolgozott. 2009 óta az ELTE Japán Tanszékének lektora.