ELTE Távol-keleti Intézet, Budapest

Budapest 1088 Múzeum krt. 4/F
Tel./Fax: 411-6550
e-mail: tavolkeletint@btk.elte.hu

Koreai Tanszék

A koreanisztika Magyarországon

A magyar-koreai kapcsolatok immár több mint száz évre vezethetők vissza, bár ezek a kapcsolatok sokszor nem rendelkeztek tényleges tartalommal. 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia formálisan felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Császársággal, de a japán gyarmati uralom kezdetén ezek megszakadtak.

A 20. század elején két magyar utazó szerzett alaposabb ismereteket a távol-keleti országról, amelyek a mai napig forrásértékűek. Elsőként gróf Vay Péter püspök látogatott el Koreába, ahol személyesen találkozhatott Kodzsong (Kojong) császárral és Szundzsong (Sunjong) trónörökössel. A magyar lelkipásztor később Budapestre visszatérve vaskos kötetben publikálta tapasztalatait. (Vay Péter, gróf: Kelet császárai és császárságai. Franklin-Társulat. Budapest, 1906.) A könyv nagyban hozzájárult a távoli ország népének és kultúrájának megismertetéséhez Magyarországon. A másik utazó Baráthosi Balogh Benedek néprajzkutató volt, aki a két nép hagyományainak közös eredetét vizsgálva jutott el két ízben a Koreai-félszigetre. Tapasztalatait saját költségén, szerzői kiadásban publikálta. (Baráthosi Balogh Benedek: Korea, a hajnalpír országa. Budapest, 1929.) A könyv az első olyan önálló kötet Magyarországon, amely csak Koreával foglalkozik.

A 20. század második felében a nemzetközi viszonyok alapvető változásainak következtében megélénkült a kapcsolat Magyarország és a Koreai-félsziget északi része között. A koreai háború éveiben észak-koreai gyerekek százai érkeztek Magyarországra, kaptak teljes ellátást hónapokon keresztül, többen közülük tökéletesen elsajátították a magyar nyelvet. A Magyar Népköztársaság egy kórház felállítását is vállalta a Hvanghe (Hwanghe) tartománybeli Szarivon (Sariwon) városban, ahol magyar orvosok tucatjai dolgoztak éveken keresztül. Számos koreai irodalmi mű fordítása jelent meg hazánkban, majd 1957-ben Dr. Sövény Aladár vezetésével elkészült az első magyar-koreai szótár is. Az ELTE Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszéken zajló koreainyelv-oktatás Dr. Mártonfi Ferenc adjunktus nevéhez fűződik, aki a phenjani Kim Ir Szen Egyetemen tanulva alapos ismereteket szerzett a koreai nyelv szerkezetéről. Dr. Mártonfi Ferenc megromlott egészségi állapota, majd fiatalon bekövetkezett halála azonban megakadályozta a hazai koreanisztika további fejlődését.

1989-ben a szocialista országok közül elsőként, a Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített Dél-Koreával. A rendszerváltás előtt álló Magyarország ezzel a lépéssel kezdte meg az országot körülvevő ideológiai-politikai korlátok lebontását, valamint az új gazdasági kapcsolatok kiépítését. Ro Te Vu (Roh Tae-woo) dél-koreai elnök Budapestre látogatva a Parlamentben emlékezetes beszédet mondott, amelyben megemlítette a két nép közös urál-altáji gyökereit is. A rendszerváltással a magyar-koreai kapcsolatok nagy ütemben kezdtek fejlődni: számos dél-koreai nagyvállalat hajtott végre működőtőke beruházásokat Magyarországon, a koreai ipar termékei ismertek és kedveltek hazánkban.

A Külkereskedelmi Főiskolán 1989 szeptemberében kezdődött meg a koreai nyelv oktatása. A kezdeményezés Dr. Hidasi Judit nevéhez fűződik, aki jó érzékkel felismerte a Dél-Korea irányába történt magyar diplomáciai nyitás jelentőségét a külkereskedelem fejlesztése s a külgazdasági kapcsolatok jövőbeni szakembereinek képzése szempontjából. A nyelvi oktatás Osváth Gábor nevéhez köthető, aki Dr. Mártonfi Ferenchez hasonlóan szintén a phenjani Kim Ir Szen Egyetemen sajátította el a koreai nyelvet. A Külkereskedelmi Főiskolán Osváth Gábor írta meg az első magyar nyelvű koreai nyelvkönyvet, valamint igei vonzattárt és társalgási zsebkönyvet. A történelmi és az országismereti oktatásban Fendler Károly működött közre, aki nyugalmazott diplomataként a Koreai-félsziget viszonyainak elismert szakértője.

Az ELTE bölcsészkarán Dr. Mártonfi Ferenc fiatalkori halálát követően csak 1997-ben indult meg a négy féléves, úgynevezett koreai program. Az oktatás megszervezése és beindítása Dr. Birtalan Ágnes tanszékvezető egyetemi docens nevéhez fűződik, aki több ízben folytatott kutatásokat Dél-Koreában a hagyományos műveltség és a koreai buddhizmus tárgykörében. A koreai nyelv oktatásában a kezdetektől Osváth Gábor működött közre, míg a történelmi kurzusokat Fendler Károly tartotta. Dr. Birtalan Ágnes a koreai buddhizmussal és a sámánizmussal foglalkozó stúdiumokat vezette. A koreai program sikeres működésének eredményeképpen létrejött a koreai minor szak, majd 2008 nyarán megalakult a Koreai Tanszék.

A koreai szakos alapképzés 2008 szeptemberében kezdődött meg. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2012-ben jóváhagyta a koreai MA képzés indítását is.

Az ELTE bölcsészkarán zajló koreanisztikai oktatáshoz folyamatos anyagi támogatást nyújtottak a szöuli székhelyű kormányzati szervezetek (Academy of Korean Studies, Korea Foundation), valamint a Magyarországon tevékenykedő koreai gazdasági társaságok (Samsung Electronics, Samsung SDI, Korea Development Bank, stb.) Míg az előbbi szervezetek ösztöndíjakhoz is juttatják az arra érdemes hallgatókat, az utóbbi cégek állandó elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a koreai nyelvet jól beszélők számára. A koreai nyelv elsajátítása tehát nem rossz befektetés, akár tudományos karrier motiválja a jelentkezőt, akár a nyelvtudás gyakorlati kamatoztathatósága. A szöuli Dankook University és az ELTE kétoldalú megállapodása értelmében a koreai egyetem vendégprofesszorral segíti a Koreai Tanszék működését.