Koreai művészet a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban.
Szerkesztette: Fajcsák Györgyi – Mecsi Beatrix.
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2012.
A hajnalpír országa. Koreai művészet a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban címmel adja közre legújabb, koreai gyűjteményét feldolgozó kötetét a Hopp Múzeum, Fajcsák Györgyi és Mecsi Beatrix szerkesztésében.
A Múzeum ritkaságszámba menő, teljes koreai gyűjteményét mutatja be a gazdag archív fotóanyagot is tartalmazó tanulmánykötet, kapcsolódva az azonos címen a Hopp Múzeumban 2013 márciusáig látható kiállításhoz. A koreai művészeti kiállítás tudományos eredményeit teszi most közzé magyar és angol nyelven ez a katalógus, a Korean Cultural Heritage Grants támogatásával.
Korea kultúrájának és művészetének autonóm mivoltára és egyben Kínát és Japánt, a két nagy szomszédos kultúrát összekötő szerepét hangsúlyozza a kötet, csatlakozva a koreai művészettörténet-írás 1990-es években világszerte megindult kezdeményezéséhez: a közgyűjteményekben fellelhető koreai művészeti emlékek feldolgozásához és közzétételéhez. Szép kivitelével is hozzájárulva, hogy a koreai művészet a magyar nyelvű irodalomban is hozzáférhetővé váljék az ázsiai művészetek sorában.
A cím az utolsó koreai dinasztia, az 1910-ig uralkodó, a hajnalpír, a hajnali frissesség országát jelentő Joseon-dinasztia nevét idézi; azt a megnevezést, amellyel Koreát a 20. század fordulóján, a Távol-Keletre utazók is gyakran illették. Ezt az időszakot, az 1900- as évek elejének Koreáját eleveníti meg a Hopp Múzeum Adattárában fennmaradt archív fotóanyag közreadása, amely nemcsak a Koreai-félsziget tájait, építészeti emlékeit vonultatja fel, de a korabeli Korea hétköznapi pillanataiba is betekintést nyújt. Felvételük körülményeit, történetüket mutatják be a fotótörténeti szempontból is figyelemreméltó tanulmányok, melyeket a Múzeum Adattárának koreai tárgyú fotóiból készült leíró katalógus egészít ki. A világviszonylatban is jelentős archív fotógyűjtemény az akkor hajóorvosként Ázsiában szolgáló Bozóky Dezső (1871–1957), és a Hopp Múzeumot megalapító Hopp Ferenc (1833-1919) felvételeinek és gyűjtésének köszönhető.
Ugyancsak Hopp Ferenc nevéhez köthetők a koreai gyűjtemény műtárgyainak első darabjai, aki egész világot átszelő utazásai során eljutott a Hajnalpír országába is, ahol mindenekelőtt a „koreai különlegességeket kereste”. Magyarországi kiállításokon a koreai művészettel már 1950 óta találkozhatott a közönség, de a Hopp Múzeum közel 250 darabból álló teljes tárgyi gyűjteményét leíró katalógus, a koreai művészet történetére összefoglalóan és a gyűjtemény egyes darabjai által annak egyes momentumaira is kitérő tanulmányokkal értelmezve, most válik először hozzáférhetővé az olvasó számára.
Időrendi tábla, Magyarországon megrendezett koreai művészeti kiállítások jegyzéke, térkép, koreai kifejezések átírási mutatója kíséri a gazdagon illusztrált tanulmányokat és leíró katalógusokat, továbbá a kötet nemcsak a tanulmányok hivatkozott irodalmát közli, hanem a Múzeum koreai anyagára vonatkozó korábbi - elsősorban magyar nyelvű - bibliográfiát is, amely további adatokkal szolgál az érdeklődőknek.
A kötet a bemutató idején magyar és angol nyelven megvásárolható.